Ahogy ma gondolkodunk az egészségről és az egészségügyről az mind pénzügyi, mind emberi erőforrás szempontjából fenntarthatatlan. A társadalom egyre öregebb, egyre több krónikus betegséggel küzdünk, így egyre nagyobb az egészségügyi igényünk. Ez mindenkinek rossz: a betegnek egyre többet kell várnia, az orvosnak és szakdolgozónak egyre többet kell dolgoznia, az államnak pedig egyre több pénzébe kerül az egész. A nap végén pedig mindenki a másikra haragszik. A magasabb béreket és jobb körülmények biztosító országok elszívják a dolgozókat, és ott ahol nem tudják felvenni a bérversenyt, a megmaradókra egyre nagyobb teher hárul, melyben a hatékonyságuk tovább romlik. A magas fizetés azonban nem minden, a folyamatosan növekvő betegáradat még a nagyon jól fizetett amerikai orvosokat is megviseli; a Medscape 2019-es felmérése alapján az amerikai orvosok 44 % érzi magát kiégve. Itthon az orvosok jelentős része nem éli meg a nyugdíjat.
pic from hvg.hu

A rendszer egyre több sebből vérzik, és ha nem lépünk ki a dobozból, akkor – ahogyan a krónikus betegségek nagy részében is tesszük – csak a tüneteket fogjuk kezelni, melyből mindig csak több lesz. Ha XXI. századi egészségügyet akarunk, két dologra kell fókuszálnunk: hogyan tudjuk csökkenti a lakossági egészségügyi igényét, és hogyan javíthatjuk az egészségügyben dolgozók hatékonyságát. Az előadásban a Harvard Business School és Harvard T.H. Chan School of Public Health által kidolgozott tudatos egészség kultúra koncepció alapján nézzük meg, hogy hogyan gondolkodhatunk az egészségről stratégiailag, ill. hogy mit tehetünk a saját egészségünkért a rendszerben akár egészséges polgárok, akár orvosok, akár betegek vagyunk. Mert a fenntartható egészségügy a saját életünkben kezdődik.

Mikor? 
2019. április 24. 18:00 
~ 70 perc

Hol?
Szimpla terem: Budapest, VII. Kazinczy utca 12. Kapucsengő: 35

Előadó:

Az előadás ingyenes, de kérlek regisztrálj ezen az űrlapon: